Palotaszálló, Miskolc-Lillafüred (k20d)

Történet
A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben Vay Lilla úrhölgy tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet.
Az üdülőteleppé fejlesztés gondolata az 1920-as években, gróf Bethlen István miniszterelnökben fogalmazódott meg. Ő vetette fel egy olyan kormányüdülő építésének gondolatát, ahol a nemzetközi kapcsolatokat fogadásokkal egybekötve ápolhatják. A javaslat miatt Bethlent sok bírálat érte, mivel a ’20-as évek végének nemzetközi gazdasági válsága Magyarországon is súlyos helyzetet idézett elő, így a szálló építéséhez szükséges hatalmas beruházás esztelennek tűnt.
Mindezek ellenére a szálló építéséről döntés született, a tervezéssel Lux Kálmánt, a neves építészt bízták meg. Lux a szállót az 1400-as évek végének stílusában álmodta meg, idézve a Mátyás-korabeli paloták hangulatát. A tervek tartalmazták az épület környékének kialakítására vonatkozó elképzeléseket is (pl: függőkert, parkosítás, ródli- és bobpályát, felvonóval ellátott sípályát és síugró sáncot). A szálloda építése 1927-30 között zajlott. Az építés folyamata a gazdasági válság idején a jól szervezett közmunkák egyik leglátványosabb példája volt, amelyről a beruházás ellenzői is elismerően nyilatkoztak.
A Palota átadására 1930. június 7-én került sor. A szálloda hamar a luxusvendégek kedvelt tartózkodási helye lett. A ’30-as években a szálloda több rangos rendezvénynek is otthont adott.
Az üzemeltetés a megnyitást követően hosszú időre az állam kezében maradt. A második világháborúban a Palotaszállóban hadikórházat rendeztek be a sebesült orosz katonák számára. Bár a háború alatt az épület maga nem rongálódott meg jelentősen, a kórházi üzemelés helyrehozhatatlan károkat okozott az eredeti fényűző berendezésben. A háború után az üzemeltetési jog a Bükki Gyógyfürdőkre, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsára szállt. A szálloda ezt követően 40 évig SZOT üdülőként üzemelt, ahol beutalt dolgozók kaptak elhelyezést.
A szálló üzemeltetését a Hunguest Rt. 1993-ban vette át, majd 1998-ban nagyszabású felújítást végeztetett a szállodában, melynek során a szobákat új burkolattal és bútorzattal látták el, valamint az európai színvonalú sport-fitness centrum is ekkor került létrehozásra. A Palota szálló a korábbi egycsillagos helyett háromcsillagos lett, 2009 őszétől pedig az újabb felújításnak köszönhetően négycsillagos.
forrás:

Yamaha 667VSL (pentax k20d)

Miskolci állatkerti fotók, Canon SX20 IS

Miskolci állatkerti videók






Szinva terasz (k20d)

Koncert a miskolci Zsinagógában


A miskolci zsinagóga Miskolc egyetlen zsinagógája, egyben Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen ma is működő zsinagógája.
A miskolci zsinagóga (Kazinczy u.)

A zsinagóga 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban. A Kazinczy úti homlokzatot rózsaablak és keskeny íves ablakok díszítik, az udvar felé néző főhomlokzaton Mózes kettős kőtáblája látható. A háromhajós épület belső vaspillérjeinek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak, a falak festése keleti motívumokat idéz. Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette. Ez tiltakozást váltott ki az ortodox többségű hívőkből, és miután az átadást követő évben a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta a miskolci rabbit, úgy döntöttek, a hagyományoknak megfelelően átalakítják a zsinagógát. A viszály következtében a miskolci zsidóságból különvált a szefárd hitközség és külön imaházat bérelt (vagy épített) a Kölcsey utcában, amely nem maradt fenn.

Miskolcnak 1901-ben másik zsinagógája is épült, a Palóczy utcában, ez egy kupolás, kéttornyú épület volt. 1963-ban lebontották. Az 1920-as népszámlálás idején Miskolcon körülbelül 10 000 zsidó vallású élt (a teljes népesség 16,5%-a), de nagy részük a holokauszt áldozata lett, és napjainkban körülbelül 500-an élnek a városban. A holokauszt áldozatainak a zsinagóga Déryné úti bejáratánál, az Arany János utcában, az egykori gettó helyén, valamint a Tiszai pályaudvaron lévő emléktáblák állítanak emléket. (forrás: Wikipédia)

Canon SX20 IS automata üzemmód -panoráma-

Folytatva az üzemmódok tesztelését…

Canon SX20 IS automata üzemmód -akvárium-

Terveim között szerepel, hogy a Canon SX20 IS automata üzemmódjait kipróbálom. Elsőként az “akvárium fotózás” üzemmódot próbáltam ki. Néhány kép…

Canon SX20 IS Automata üzemmód, Akvárium

Pentax K20D, színházi fotózás

Pár kép Pentax K20D-vel fotózva a május 13-ai színházas koncertet

Pentax K20D / színházi fotózás

rgb halai

Nemrég vásároltam egy Canon SX20 IS bridge fényképezőgépet. Remélhetőleg számos “teszt” videó és fotó fog felkerülni a blogomra. Tervbe vettük egy összehasonlító teszt (HS10 v SX20) készítését is rgb-vel, de erről majd később…

Addig itt egy HD 720p minőségű felvétel arról, hogy mivel töltik az esős délutánokat rgb halai.